sikeres-erettsegi.hu

Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90.600-an, egységes osztatlan képzésre 10.200-an, felsőfokú szakképzésre 6.500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek.

A diákok összesen 285 ezer jelentkezést adtak be a következő tanévre. A többletből mintegy 12 ezer a nyelvi előkészítő évfolyamon most végző diák, s mintegy 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés.

Arat a turizmus és a vendéglátás

Az általában a főiskolákon oktatott turizmus és vendéglátás szak egy éve vette át a vezetést a gazdálkodási és menedzsment szaktól, melyet döntően egyetemi karok indítanak. A kettő között a különbség az idén tovább nőtt, a turizmus és vendéglátást közel negyedével többen jelölték meg első helyen, mint tavaly - olvasható a felvételi központ honlapján közzétett összegzésben.

Még ennél is nagyobb mértékben - az első húsz szak között a legnagyobb arányban - nőtt egy másik gazdasági szak, a pénzügy és számvitel népszerűsége, amely több mint 50 százalékos növekedéssel az idén az 5. legnépszerűbb képzésnek bizonyult. Ezzel szemben egy másik, szintén népszerű pénzügyi szak, a nemzetközi gazdálkodás nem tudott növekedést felmutatni, így valamelyest visszaesett a rangsorban.

A harmadik és negyedik legnépszerűbb szak évek óta, felváltva, a mérnök informatikus és a kommunikáció. Idén szinte ugyanannyian választották mindkettőt, ám ez az előbbi szak esetében jelentős, közel hatszáz fős növekedést jelent az elmúlt évhez képest.

Komoly ingadozást mutat a jogász szak jelentkezési mutatója: néhány évvel ezelőtt még a legnépszerűbb képzés volt Magyarországon, de úgy tűnik, pár éve stabilizálta helyét az első tíz szak között. Az idén több mint egyharmadával nőtt a jelentkezői létszám, amivel a 6. legnépszerűbb hazai képzésnek bizonyult.

Leszakadóban a bölcsészek

Az idei kérelmeket vizsgálva kiderült az is, hogy tizennégyből mindössze négy képzési területre koncentrálódik a jelentkezők több mint felének érdeklődése. Gazdasági képzést jelölt meg első helyen minden ötödik felvételiző (22,5 százalék). A műszaki és a bölcsészettudományi szakok hasonló népszerűséget mutatnak (15,7, illetve 11,6 százalék), bár az utóbbi években a műszaki képzés folyamatosan növeli előnyét a bölcsésszel szemben. A társadalomtudományi képzési terület részesedése érdemben nem változott (8,4 százalék).

Az idén tapasztalt általános jelentkezési létszámnövekedés nem egyformán érintette az egyes képzési területeket. Az átlaghoz képest jelentős növekedést mutat az összesített listán évek óta második műszaki képzés. Még ennél is jelentősebb a növekedés az utóbbi években némiképp visszaeső, de most úgy tűnik, ismét sokakat vonzó jogi és igazgatási képzési terület esetében: 2009-ben másfélszer annyian jelöltek meg első helyen jogi vagy igazgatási szakot.

Ha nem is sokkal, de az átlaghoz képest nagyobb mértékben növekedett továbbá az informatikai (29,3 százalék), a természettudományi (27,4 százalék), a pedagógiai (26,5 százalék) és a művészetközvetítői (26,0 százalék) képzési terület népszerűsége.

Érdekesség, hogy abszolút értelemben csökkenés csak a művészeti szakokon volt tapasztalható, bár ott is minimális (1,4 százalék). Az összes jelentkezőn belül arányaiban csökkent a részesedése a gazdaságtudományi (19,3 százalék), a társadalomtudományi (17,2 százalék), a bölcsészettudományi (11,7 százalék) és a sporttudományi (14,3 százalék) képzési területek szakjainak.

Államilag támogatott szakokon a következő tanévben alapképzésben 56 ezren tanulhatnak, mesterképzésre mintegy 21 ezer hallgatót vesznek fel. A felvételi pontszámokról júliusban döntenek.

Forrás: inforadio.hu

Legkésőbb augusztusban minden felvételizőnek meg kell kapnia az Oktatási Hivataltól a hivatalos értesítést a besorolási döntésről, azaz a jelentkezők megtudják, hogy az egyes képzési területekhez tartozó szakokon a felvételhez szükséges pontszám alapján felvételt nyertek-e. A boríték - vagy a vonalhúzást követő 24 órában érkező SMS - számos információt tartalmaz, ám a legfontosabbakat, amiket leginkább már csak a felsőoktatás vége felé tarthat magától értetődőnek az ember, senki sem osztja meg a lelkes továbbtanulóval. Lássuk hát a tíz legfontosabb pontot, amit tudni érdemes a sikeres szemeszterekhez.

1. Te vagy a főnök.
Elengedték a kezed, magadnak kell kikaparnod a gesztenyét. A legtöbb tanuló a középfokú és felsőoktatás közötti legnagyobb különbséget ebben látja, és nem véletlenül: beiratkozás, pénzügyek, tárgyfelvétel, előadáson való részvétel, tanórán kívül végzett tanulmányi munka – minden a saját döntésed. Persze a tanároktól és a tanulmányi osztálytól kaphatsz tippeket, merre haladj, ám ha valami elkerülte a figyelmedet, már veheted elő a vonatkozó szabályzatot, és kezdheted a tortúrát.

2. A szülők már nem segíthetnek.
Aki erős családi támogatottsághoz szokott, ne is reménykedjen. Ahogyan az ügyek intézésében is magadra maradtál, úgy a tanulásban se számíts többre. Noha a szülők lélekben az iskolában vannak, ez az egyetlen dolog, amit a gyerekükért tehetnek. Sokat változott ugyanis az elmúlt évtizedekben az oktatási rendszer, mi több, maguk az emberek. A legtöbb esetben már mások a követelmények, mások az elvárások, jobb, ha a tanárod kérésére koncentrálsz, mintsem a nyüzsgő jó szándékú hozzátartozók tanácsaira figyelsz. Mindazonáltal, láttunk már olyan szakrajz tanárt is, aki évtizedek óta elavult szabványokkal dolgozott…

3. Az órai munka nem elég.
Vitathatatlan, felsőoktatási intézményben órára járni már fél siker. Ám, amit ott röptében leadnak, kevés ahhoz, hogy alapos tudásra tegyél szert, ezért a munka nagyobbik része az előadás után még vár rád. Az órán leadott anyag szükséges, de nem elégséges feltétele a következő félévnek, amennyiben pedig nem csak a papír megszerzése a cél, hanem a tudásé, akkor arra az órák után is időt kell fordítani. Az egyetemi tanárok szeretik, ha önállóan dolgoznak tanulóik, és rendszeresen készülnek az órákra.

4. A kettes átlaggal nem sokra mész.
Sokan úgy állnak a főiskolához/egyetemhez, hogy egyetlen céljuk van, mégpedig az elégséges megszerzése. Persze, előfordul, hogy becsúszik egy-egy kettes, ha nem a legjobb tétel került az ember kezébe, ám amennyiben az átlag nem haladja meg jelentősen ezt a szintet, feleslegesen rabolod saját és tanáraid idejét. Ne feledd, néhány év múlva a munkaerőpiacon kell megállnod a helyed, sok tudást is szerzett kollégával versenyezve, és 50 évesen a miniszoknya/izompóló már nem juttat különösebb előnyhöz.

5. Az eredmény a lényeg.
A fentiekből adódóan nekiállhatsz becsületesen halálra tanulni magad, de nem a befektetett munkamennyiséget osztályozzák a tanáraid. Ha éppen csak megfeleltél, hiába mész reklamálni, hogy hány órát töltöttél magolással, a házi dolgozat megírásával, kutatással, prezentációkészítéssel, mert az eredmény számít. Akárcsak a munkaerőpiacon.

6. A sok is kevés.
Különösen a gyakorlati tárgyaknál - mint a matematika, a nyelv, vagy a tudományok - fontos, hogy ne hagyd abba a munkát a kiadott vagy a házi feladat megoldását követően, ha igazán jó akarsz lenni. Menj konzultációra, járj könyvtárba, és böngéssz a neten.

7. Megérteni, nem magolni.
Tény, számos tantárgy esetében szükség van a magolásra: szabályok, dátumok, képletek. De ezeket nem tudod használni a tesztek, vagy a kifejtős kérdések során. A lexikális tudás mellett látni kell az összefüggéseket, a lényeget, szükség van alkotókészségre, elemzésre, a tanultak alkalmazására, új aspektusokból történő megvilágítására. Ez teljesen más, mint amit a gimiben megszoktál.

8. Elaprózódnak az anyagok.
Napjainkban a diákok a tankönyv mellett és/vagy helyett számos más, de mindenképpen tömörített, rövidebb formában jutnak a tananyaghoz: prezentációk, kiadványok, újságcikkek, weboldalak, YouTube videók, olykor közösségi hálózatok is a rendelkezésükre állnak. Ám egy átlagos előadás jóval összetettebb, mint egy mobiltelefonnal rögzített videó, egy folyóirati cikk, vagy egy blog bejegyzés. A te feladatot, hogy összerakd a többféle helyről érkező anyagot, és tudássá gyúrd a fejedben.

9. Nem kell az első napon szakirányt választani.
Bár sok helyen elvárják, hogy már a jelentkezéskor tisztában legyél azzal, milyen szakirányt fogsz választani, hiszen van minimális létszám, és a férőhelyek is korlátozottak, de add meg magadnak a szükséges időt ahhoz, hogy jó döntést hozhass. Persze, érdemes előreláthatólag véges számú félévben gondolkodni a karrier első lépéseként, ám ha rosszul választasz, 2015-ben még mindig egyetemre fogsz járni.

10. A tanár azért van, hogy tanítson.
A tanárok, szinte kivétel nélkül, szívesen segítenek. A mega-előadótermekben senkire sem jut kellő figyelem, ezért érdemes a tanárodat óra után megkeresni. Még a vendég előadóknak is van elérhetőségük, a főállású tanárok pedig többnyire az irodájukban ülnek a tanítást követően. Ezekben az esetekben személyre szabott tanácsot és segítséget kaphatsz, ami olykor a számonkérés előtt kifejezetten jól jöhet.

Forrás: Eduline

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke – a vizsga folytatása mellett – a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.

Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni, és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

——————————————-

Az egyes vizsgatantárgyakból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok

Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz:

a) a szóbeli tételeket az országos vizsgaközpont készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi bizottsághoz;

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – húsz percnél több nem lehet;

c) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság közösen értékeli, és tesz javaslatot a vizsgázó minősítésére;

d) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére;

e) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság;

f) a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

Nehezen jegyzed meg a tanulnivalót, s ha mégis sikerül, a felelés, dolgozat idejére egyszerűen eltűnik az emlékezetedből? Ezért úgy gondolod “szita az agyad”, azaz gyenge a memóriád, s most varázserejű memóriajavító módszereket vársz tőlem?

Vannak ilyen módszerek, ha nem is varázserejűek, de hatásosak - mindjárt azokról is szó lesz. Először azonban muszáj egy kicsit azzal foglalkoznunk, hogy miért sokkal nehezebb megjegyezni a tananyagot, mint például a tegnap látott film tartalmát. Ennek legalább három oka van:

• A tanári magyarázatok, a tankönyvi szövegek általában közelítőleg sem olyan élményszerűek, érdekesek, mint egy mozifilm / bár vannak üdítő kivételek/
• Nincsenek módszereid ahhoz, hogy az unalmas kásahegyet - a tananyagot- miként lehet viszonylag élvezhető formára átgyúrni
• Nem tudod, hogyan kell módszeresen megjegyezni dolgokat és később emlékezni azokra.

Az egyik leggyakoribb tanulási hiba az értelem nélküli tanulás - a magolás. Néha persze rákényszerül az ember arra, hogy egyszerűen bevágjon dolgokat, ilyenek például a meg nem értett vagy érthetetlen szabályok, amikből másnap dolgozatot iratnak. Ilyenkor még mindig eredményesebb a magolás, mint egyest kapni. Sajnos a megértés az iskolában nem mindig feltétele a jó jegynek.

DE: nagyon nagy baj, ha ebből rendszert csinálsz! A bemagolt tudás ugyanis valójában csak papagájbeszéd, nagyon hamar elfelejted és később semmire sem tudod használni.
Ezért ha valamit nem értesz, kérdezz! Ne hagyd magad lerázni, udvariasan de határozottan rágd a tanár fülét: NEM ÉRTEM!

A következő félreértés a memóriával kapcsolatban, hogy ha valamit végre megértettél, attól még nem tanultad meg! A megtanulás - a bevésés - kicsit hasonlít a magoláshoz, amennyiben kitartás, fenék kell hozzá, de mégis egészen más, hiszen már értelme, jelentése van számodra a szövegnek.

Sok készség van, ami nem alakul ki addig, amíg nagyon sokszor mechanikusan nem ismételted meg ugyanazt a mozdulatsort: így van ez a számítógépes játékoknál, az egyenes vonal vagy kör rajzolásánál, az autóvezetésnél, vagy egy hangszeren való játéknál. Elhatározás, céltudatosság, szándék és kitartás nélkül sem az autóvezetést, sem a fizika leckét nem lehet megtanulni! Vannak persze célszerű módszerek, ezekkel lerövidítheted a tanulási időszakot, de magát az erőfeszítést sajnos a legtöbbször nem lehet megtakarítani.

Könnyebb megjegyezni, és később előhívni azt, amit nem csak megértettünk, hanem utána rövid, lényegre törő formában tárolunk be az emlékezetünkbe. A tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni!
De hogyan találjam meg a lényeget?- kérdezheted. Nos valóban ez a hatékony tanulás alfája és omegája. Amikor a tankönyv szövegét olvasod, koncentrálj arra, hogy megtaláld azokat a szavakat kifejezéseket, amelyek a mondanivaló lényegét hordozzák. Szinte ízlelj meg minden szót, mennyire új, menyire fontos, mi jut róla eszedbe, találkoztál- e már vele? Dolgozhatsz kizárásos alapon: ez a szó sem fontos, ez sem, ez sem - és ha elég figyelmes voltál, ami mard, az lesz a lényeg. Ezt húzd alá, de még jobb, ha egy papírlapra leírod a lényegi szavakat, mondatokat ráadásul színessel - ezzel segítheted az agyadat a megjegyzésben. Ezt nevezzük kulcsszó vázlatnak. A kulcsszavakról eszedbe jutnak a részletek, és folyamatosan tudsz beszélni a témáról.

A memorizálás, a bevésés leghatékonyabb módja a rendszeres ismétlés. Kísérletek bizonyítják ha egy szöveget egymás után tízszer átveszünk, megközelítően sem fogunk rá olyan jól emlékezni két hét múlva, mintha ma kétszer, holnap és azt követő három napon egyszer, egy hét múlva és két hét múlva még egyszer-egyszer tesszük ugyanezt. Így harminc százalékkal kevesebb tanulással ugyanazt az eredményt érjük el.

Ha könnyen elkalandozik a figyelmed, olvass hangosan, de legalább félhangosan! Ha minden délután, függetlenül a másnapi tanrendtől, végiggondolod, átnézed, még jobb ha összefoglalod, mi volt az aznapi új anyagrészek lényege, a későbbi tanulás felét megspóroltad. Ilyenkor ugyanis még frissek az emlékek, és egy gyors ismétlés megerősíti a lenyomatokat az agyadban. Három nap múlva, amikor sorra kerül az a tantárgy egy újabb gyors átismétlés elég lehet a sikeres felkészüléshez.

(Forrás: www.tanulasmodszertan.hu)

Valószínű, hogy a jövőben legalább egy tantárgyból ilyen típusú vizsgát kell tennie a felvételizőknek.

A 2011-es időpont azonban még nem biztos. A végleges döntés a Magyar Rektori Konferencia (MRK) kezében van, most épp arról vitáznak, hogy egy vagy két tantárgyat tegyenek-e kötelezővé.

Annak eldöntése az MRK Képzési Területi Bizottságainak a hatásköre, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez elég-e a középszintű érettségi, vagy emelt kell. Az MTI szerdán hírül adta, hogy 2010-től az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A tantárgyak közül a fizika, kémia vagy a biológia lesz választható.

Eddig is volt erre példa: az élő idegen nyelvek alapképzéseinél már most kötelező az emelt érettségi. Ugyanis ahhoz, hogy a felsőoktatásban anyanyelven tudják ezeket a diákok tanulni, szükséges a megfelelő alapozás, ezt viszont csak a magasabb szintű középiskolai záróvizsgával tudják biztosítani – tudta meg a FigyelőNet Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkárától.

A cél ezzel a felsőoktatás minőségének javítása. A rektorok újra maguk szeretnék eldönteni, hogy kit vesznek fel, képletesen visszaállítanák a felvételit – ennek felelne meg a kötelezően magasabb színvonalú vizsga. Az MRK jelenleg azon vitázik, hogy egy vagy két tárgyból kelljen emelt szintű érettségit tennie a diákoknak – mondta dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, az MRK elnökségi tagja. Mint kiderült: már korábban is tárgyaltak a kérdésről, de a következő, június 25-i ülésükön újra napirendre tűzik.

Nem módosul a törvény

Az oktatási tárca nem fog jogszabályt vagy törvényt módosítani, ugyanis az emelt szintű érettségi kérdése szerintük megoldható a képzési területekért felelős bizottságok döntésével. A felvételi tájékoztatóban már eddig is jelölték az emelt szintű vizsga igényét az intézmények, és többletpontok jártak érte természetesen ott is, ahol az nem jelentkezési feltétel.

A képzési területeknek őszig kell döntésre jutni, ha azt akarják, hogy 2011-ben életbe lépjen az új rendszer. A szakállamtitkár szerint minimum két év kell a bevezetéshez, hiszen a leendő érettségizőknek az adott vizsgatárgyból külön felkészítő képzést kell kapniuk, amit a közoktatási intézménynek kell biztosítania. Manherz hozzátette: a felsőoktatásban dolgozókkal is együtt kell majd működni a középiskoláknak, hogy az érettségin az egyetemek és főiskolák képviselői nagyobb számban vegyenek részt, például elnökként.

A lebonyolító központi szervezetnek drágább is lesz a vizsga, hiszen nem a saját középiskolájukban vizsgáznak az érettségizők, hanem külső helyszíneken, vizsgaközpontokban. Magda Sándor a rendszernek ezt a részét nem tartja jónak, szerinte a diákok sokkal jobban teljesítenének a saját iskolájukban, hiszen az idegen környezet nem stresszelné őket. „A diákoknak csak annyival lesz más az érettségi, hogy többet kell tanulniuk. De hát ez természetes, hiszen emiatt mennek egyetemre” – tette hozzá.

Más előképzettség kell

Eleinte az egyetemek – a nagy nyelvszakokat kivéve - nem követelték meg az emelt szintet, ez mára megváltozott. Mivel az egyetemekre, főiskolákra már középszinttel is be lehetett jutni, így a gyengébb képességű diákok is bekerülhettek. Az intézmények – főleg anyagi okokból – egyre több hallgatót akartak felvenni. Mostanra azonban megváltozott a helyzet: a színvonal alatti hallgatói teljesítmények miatt egyre több felsőoktatási intézmény követeli meg az emelt szintet – mondta Manherz Károly.

Az MRK szerint a kötelező emelt szintű érettségivel a hallgatók száma körülbelül 20 százalékkal csökkenhet, de Magda Sándor szerint ez nem baj, ha a minőségi képzés megvalósul. Ez jelenleg is így van: a felvetteknek csak a 70-80 százaléka fejezi be a képzést.

(Forrás: eretlenek.hu)

Nézzük meg együtt András példáján keresztül, hogy tevődhet össze pontosan az áhított 480 pont.
András harmadik év végi és a mellette látható negyedik év végi jegyei a következők:
Magyar irodalom: 3, 4
Magyar nyelvtan: 3, 3
Matematika: 5, 4
Történelem: 5, 4
Angol nyelv: 4, 4
Választható tárgy: 5, 5

Tanulmányi pontszáma tehát a következőképp alakul:
3+5+5+4+5+3,5+4+4+4+5=42,5×2 =85 pont.
(A magyar nyelvből és irodalomból szerzett jegyeket átlagolják a számításnál, kerekítés nélkül, ezért András utolsó évben szerzett 4-es és 3-as osztályzatát 3,5-ként könyvelték).
A tanulmányi pontszámításban szereplő tárgynak és az érettségi választott tárgyának nem kell ugyanannak lennie. A tanulmányi pontszámításhoz megjelölhető bármely két éven át tanult tantárgy.

András érettségi eredményei a következők:
Magyar nyelv és irodalom: 41% (3)
Matematika: 79 % (4)
Történelem: 68% (4)
Angol: 82% (5)
Gazdasági ismeretek: 95% (5)
András érettségi pontszáma így számolható:
41+79+68+82+95=365/5= 73

Ezzel tehát tanulmányi pontjai összege: 85+73= 158 pont.

A felvételi eljárás során az érettségi pontokat a szakon előírt két tárgy százalékos eredményéből számolják. A pontszám ebben az esetben megegyezik az elért százalékos eredménnyel.
András esetében a gazdasági ismeretek és az angol tárgy volt a felvételi követelmény, így az ő érettségi pontszáma: 82+95=177 pont.
Amennyiben a megjelölt szakon több érettségi tárgyat elfogadnak, úgy a felvételiző számára a legkedvezőbbet nézik, András esetében ez szintén a gazdasági ismeretek és az angol tárgy lenne.

András felvételi összpontszáma a következőképp számítható:
Vagy a tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok összegéből,
vagy az érettségi pontok duplája + a többletpontok összegéből.
Mivel András azon érettségi tárgyai, amelyek számítanak a felvételije során, jobban sikerültek, mint a középiskolában teljesített eredményei, így az ő esetében kedvezőbb az érettségi pontszámait megduplázni, tehát 177*2= 354 pontja van többletpontok nélkül.

Andrásnak az angol mellett van német nyelvből egy középfokú nyelvvizsgája, amiért plusz 35 többletpontot kap, valamint angol nyelvből emelt szintű érettségit tett, amiért plusz 40 pontot könyvelnek neki, így összpontszáma 177*2+35+40=429 pont. Ezzel az eredménnyel várhatja a felvételi kimenetelét.
Andrásnak sem sporteredménye, sem hátrányos helyzetét igazoló papírja, sem OKJ-s képesítése nincs, továbbá tanulmányi versenyen sem vett részt, de plusz pontjainak száma mindössze 5-el lehetett volna több, hiszen 75 plusz ponttal majdnem a megkapható maximum 80 plusz pontot megszerezte.
(Forrás: Edupress)

Egy igazán lenyűgöző oldalt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Nem csak azok számára élvezetes, akik szeretik a kémiát, hanem mindenkinek, akit érdekel a minket körülvevő világ. Az oldal a periódusos rendszer majdnem minden eleméhez kapcsolódóan mutat be kísérleteket, melyek angol nyelvűek, tehát nyelvgyakorlásnak is remek lehetőség! Tehát jó szórakozást!

Hét ok a továbbtanulás mellett

Ugyan már a diploma sem jelent biztos beugrót a jól fizetett állásokra, de még mindig jelentősen magasabb életszínvonalat és biztosabb elhelyezkedést jelent a felsőfokú végzettség - különösen ha az műszaki, természettudományos oklevelet jelent. Hét érv a továbbtanulás mellett.

1. A diplomások körében a munkanélküliség aránya kevesebb mint a fele a magyarországi átlagnak. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

2. A főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek.
(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

3. A magyar diplomások kereseti előnye nemzetközi összehasonlításban rendkívülinek mondható. Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában - és több mint kétszer annyit Magyarországon. (Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

4. A bolognai folyamat nyomán 45 európai országban könnyebbé válik a magyar diplomások továbbtanulása és munkavállalása.

És hogy miért éppen műszaki, természettudományos végzettség?

5. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint pályakezdő mérnökként az átlagkereset megközelíti a 300 ezer forintot.

6. A munkáltatók szerint a gépész-, vegyész-, környezet- és villamosmérnökök tartoznak ma a legkeresettebb pályakezdők közé. (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézet)

7. A tavalyi felvételi adatai alapján a műszaki, természettudományi szakokra jelentkezőknek közel 90 százaléka bekerült a felsőoktatásba. (Forrás: OFIK)

Forrás: felvi.hu

A Felvételi Információs Szolgálat készített felmérést a középiskolai diákokkal a kétszintű érettségi és a továbbtanulás témakörében. Meglehetősen érdekes volt a felmérés eredménye, és a részt vevő diákok nagy száma miatt reprezentatív is. Lássuk tehát az eredményeket:

• A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, 24 százalékuk legkésőbb az érettségit követő évben, 5 százalékuk az érettségit követő néhány évben számít sikeres felvételi vizsgára. 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe. Különbség van a gimnazista és a szakközépiskolai tanulók várakozásai között.
• A diákok 46 százaléka szerint egy tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, ahhoz, hogy bekerüljenek a népszerű felsőoktatási intézmények karrierszakjaira. 41 százalékuk véleménye az, hogy ehhez két tantárgyból kell nehezített vizsgát tenni. A végzősök nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy emelt szintű vizsga elég a bejutáshoz, míg a fiatalabb diákok két tárgyból is vállalkoznának a magasabb szintű vizsgára. Az emelt szintű érettségi legnagyobb motiváló tényezője a megszerezhető többletpont, a diákok 79 százaléka vállalkozna ezért a nehezített vizsgára. Második legfontosabb tényező (50%), hogy olyan tudásra kívánnak szert tenni, mellyel nem csak a bekerülésük biztosított, hanem a bennmaradásuk is a kiválasztott intézményben.
• A válaszadó végzős diákok 30 százaléka vélekedett úgy, hogy szükséges a középszintű érettségihez is az iskolán kívül érettségi előkészítőn való részvétel, és 15 százalékuk tervezi is ezt. Azok, akik egyáltalán nem gondolkodnak az emelt matúrán, még inkább ajánlják a középszintű felkészítőt, 49 százalékuk szerint létfontosságú, 35 százalékuk meg is szeretné próbálni. Az emelt szintű érettségi felkészítő létjogosultságát az érettségi előtt álló diákok 64 százaléka elismeri, 25 százalékuk tervezi is a részvételt. A pedagógusok közel 58 százaléka is hasznosnak tartja a középiskola keretein kívül működő előkészítőket.
• A pedagógusok szerint legjobb elhelyezkedési lehetőségekre az informatikai és műszaki végzettséggel rendelkezők számíthatnak, a tanárok majdnem fele gondolja úgy, hogy az iskola befejezése után azonnal munkát lehet találni ilyen végzettséggel. A pedagógusok szerint nagy valószínűséggel biztosan beléphetnek a munkaerőpiacra még az orvosi és egészségügyi, a gazdasági és a katonai, nemzetvédelmi szakcsoportban diplomát szerzett fiatalok.

Te mit gondolsz? Válaszolj kérlek felmérésünkre!